Akivel majdnem összeütköztem, az Judd Trump volt. Judd is snookerjátékos, mint a bátyám, csak szerintem egy kicsit jobb. Sajnos. Meg fiatalabb is. Pont a témához kapcsolódik. Februárban volt egy kis incidens köztünk. Túl messzire mentem vele, kihasznált. Teljesen elment az eszem arra az estére. Annyira nem az én stílusom rögtön a lényegre térni egy sráccal. De mindegy, mostmár megtörtént. Minden versenyen látnom kellett, mert természetesen ő is játszik. De eddig nem beszéltem vele a februári eset óta. Aznap reggel kirohantam a szobából, és ennyi. Most meg itt áll velem szemben.
- Hello- köszönt Judd.
- Szia- köszöntem vissza. Már rohantam volna be az étterembe, de ő folytatta.
- Jó téged látni. Majd egyszer dumálhatnánk.
- Nagyon jó ötlet.- mosolyogtam rá kínosan. Most mégis mit kéne csinálnom? Felpofozni? Nem is értem hogy gondolja azok után.- Bocs, de mi éppen vacsorázni indultunk.
Elindultam befelé, csak ekkor vettem észre a mögötte álló srácot. Látásból ismerem, Jacknek hívják. Ő is snookerjátékos, de nagy versenyeken csak ritkán játszi, Judd egyik legjobb barátja. Hát nem néz ki rosszul az biztos. Befelé menet még hallottam, hogy összeröhögnek valamin, de már nem érdekelt.
Neil már az előbb bement, leültem mellé az asztalhoz. Rendeltünk, majd megszólalt.
- Ne legyél már ilyen béna! Rázd le!
- Jó, de hogyan? Eddig tudomást sem vett rólam. Most meg jön itt a dumájával, hogy beszélni szeretne velem.
- Az a Jack is úgy bámult téged...
- Jó, nem érdekel. Hagyjuk már ezt a témát. Épp vacsorázunk.
A vacsora többi része szótlanul telt, én gondolkoztam, Neil meg nem akart zavarni.
Már a szobám előtt voltunk, amikor megszólalt.
- Van itt egy állatkert a közelben. Holnap nem megyünk el?- kérdezte.
- De, oké. Jó ötlet!- mosolyodtam el.- De holnap nem játszol?
- Csak 3-kor. Reggel 9-re jövök érted.
- Oké. Rendben. Jó éjt!- búcsúztam el tőle.
- Neked is!
Lezuhanyoztam, és átöltöztem pizsibe, majd felhívtam Sophie-t, a barátnőmet. Csak az egyetemen ismerkedtünk meg, de azóta nagyon jóban vagyunk. Az ausztrál barátaimmal már szinte egyáltalán nem tartom a kapcsolatot.
- Szia csajszi!- köszönt vidáman.
- Helloka. Hogy vagy?
- Megvagyok, de azért irigyellek.
- Azt gondoltam.
- És te?
- Hát én is. De azért van mit mesélnem.
- Hallgatlak.
- Vacsora előtt összefutottam Judd-dal. Beszélni akar velem.
- Uhhh. Mit mondtál?
- Kb. semmit. Otthagytam.
- Azért vigyázz vele, tudod.
- Jó, nem vagyok hülye.- szóltam vissza neki idegesen.- Tudod, hogy én nem vagyok olyan.
- Nyugi, csak szóltam. Nem kell rögtön felkapni a vizet.
- Na én megyek aludni. Jó éjt!
- De azért nincs harag, ugye?
- Nincs. :)
- Akkor jó. Szia.
Másnap 8-kor keltem, majd lementem reggelizni. Siettem vissza a szobámba, hogy kész legyek 9-re. Gyorsan választottam magamnak valami kényelmes darabot. Végül egy szürke toppot vettem fel, rá egy fekete felsőt, és farmert. A szekrényből előhalásztam hozzá a Conversemet.
Neil kopogott az ajtón.
- Egy perc.- kiabáltam ki neki.
Gyorsan a nyakamba kötöttem egy sálat, felkaptam a szürke táskámat, és már kész is voltam.
Egy kicsit hűvös volt kint, jól jött a sál. Az állatkert nagyon tettszett, főleg a pandák nagyon cukik voltak. Sokat beszélgettünk séta közben, de egyszer se került szóba Judd, amiért nagyon hálás vagyok a bátyámnak.
Visszaérve a szállodába Neil rohant átöltözni. Én is felmentem a szobámba. A nap hátralevő része gyorsan eltelt.
Másnap reggelinél már megint összefutottam Judd-dal.
- Sziaa!- köszönt rám.
- Hello- köszöntem vissza nem túl lelkesen.
- Én megyek, és keresek asztalt.- szólalt meg Neil.
- Köszi, hogy itt hagysz.- sziszegtem neki a fogaim között.
- Szóval- szólalt meg újra Judd- most reggeli után szabad vagyok, és szeretném, ha megbeszélnénk a dolgokat.
Mivel nem válaszoltam, folytatta:- Hidd el, nem azt terveztem, ami történt.
- És ez miért fél év után jutott eszedbe?
Erre nem igazán tudott mit válaszolni, csak hümmögött.
- Na jó rendben- adtam meg magam- de csak azért, mert már kíváncsi vagyok ebből hogyan vágod ki magad.- kikerültem, és bementem az étterembe.
- Akkor 1 óra múlva az előtérben. - szólt még utánam.
- Mi volt?- kérdezte Neil, miután leültem az asztalhoz.
- Beszélek vele.
Nem nyaggatott tovább, úgy is tudta, hogy majd utána beszélek.
Reggeli után felszaladtam még egy kicsit a szobámba. Gyorsan átöltöztem, hamár Judd-dal találkozok.
Nem akartam, hogy azt higgye, hogy nekem olyan fontos ez a találkozó, ezért egy szürke fölsőt, egy fekete gatyát, és egy barna bokacsizmát vettem fel. Felkaptam a tegnapi szürke táskámat, mert már késésben voltam. Amire leértem Judd már ott volt. Amikor meglátott elindult felém.
Neil már az előbb bement, leültem mellé az asztalhoz. Rendeltünk, majd megszólalt.
- Ne legyél már ilyen béna! Rázd le!
- Jó, de hogyan? Eddig tudomást sem vett rólam. Most meg jön itt a dumájával, hogy beszélni szeretne velem.
- Az a Jack is úgy bámult téged...
- Jó, nem érdekel. Hagyjuk már ezt a témát. Épp vacsorázunk.
A vacsora többi része szótlanul telt, én gondolkoztam, Neil meg nem akart zavarni.
Már a szobám előtt voltunk, amikor megszólalt.
- Van itt egy állatkert a közelben. Holnap nem megyünk el?- kérdezte.
- De, oké. Jó ötlet!- mosolyodtam el.- De holnap nem játszol?
- Csak 3-kor. Reggel 9-re jövök érted.
- Oké. Rendben. Jó éjt!- búcsúztam el tőle.
- Neked is!
Lezuhanyoztam, és átöltöztem pizsibe, majd felhívtam Sophie-t, a barátnőmet. Csak az egyetemen ismerkedtünk meg, de azóta nagyon jóban vagyunk. Az ausztrál barátaimmal már szinte egyáltalán nem tartom a kapcsolatot.
- Szia csajszi!- köszönt vidáman.
- Helloka. Hogy vagy?
- Megvagyok, de azért irigyellek.
- Azt gondoltam.
- És te?
- Hát én is. De azért van mit mesélnem.
- Hallgatlak.
- Vacsora előtt összefutottam Judd-dal. Beszélni akar velem.
- Uhhh. Mit mondtál?
- Kb. semmit. Otthagytam.
- Azért vigyázz vele, tudod.
- Jó, nem vagyok hülye.- szóltam vissza neki idegesen.- Tudod, hogy én nem vagyok olyan.
- Nyugi, csak szóltam. Nem kell rögtön felkapni a vizet.
- Na én megyek aludni. Jó éjt!
- De azért nincs harag, ugye?
- Nincs. :)
- Akkor jó. Szia.
Másnap 8-kor keltem, majd lementem reggelizni. Siettem vissza a szobámba, hogy kész legyek 9-re. Gyorsan választottam magamnak valami kényelmes darabot. Végül egy szürke toppot vettem fel, rá egy fekete felsőt, és farmert. A szekrényből előhalásztam hozzá a Conversemet.
- Egy perc.- kiabáltam ki neki.
Gyorsan a nyakamba kötöttem egy sálat, felkaptam a szürke táskámat, és már kész is voltam.
Egy kicsit hűvös volt kint, jól jött a sál. Az állatkert nagyon tettszett, főleg a pandák nagyon cukik voltak. Sokat beszélgettünk séta közben, de egyszer se került szóba Judd, amiért nagyon hálás vagyok a bátyámnak.
Másnap reggelinél már megint összefutottam Judd-dal.
- Sziaa!- köszönt rám.
- Hello- köszöntem vissza nem túl lelkesen.
- Én megyek, és keresek asztalt.- szólalt meg Neil.
- Köszi, hogy itt hagysz.- sziszegtem neki a fogaim között.
- Szóval- szólalt meg újra Judd- most reggeli után szabad vagyok, és szeretném, ha megbeszélnénk a dolgokat.
Mivel nem válaszoltam, folytatta:- Hidd el, nem azt terveztem, ami történt.
- És ez miért fél év után jutott eszedbe?
Erre nem igazán tudott mit válaszolni, csak hümmögött.
- Na jó rendben- adtam meg magam- de csak azért, mert már kíváncsi vagyok ebből hogyan vágod ki magad.- kikerültem, és bementem az étterembe.
- Akkor 1 óra múlva az előtérben. - szólt még utánam.
- Mi volt?- kérdezte Neil, miután leültem az asztalhoz.
- Beszélek vele.
Nem nyaggatott tovább, úgy is tudta, hogy majd utána beszélek.
Reggeli után felszaladtam még egy kicsit a szobámba. Gyorsan átöltöztem, hamár Judd-dal találkozok.
Nem akartam, hogy azt higgye, hogy nekem olyan fontos ez a találkozó, ezért egy szürke fölsőt, egy fekete gatyát, és egy barna bokacsizmát vettem fel. Felkaptam a tegnapi szürke táskámat, mert már késésben voltam. Amire leértem Judd már ott volt. Amikor meglátott elindult felém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése