Puszi: Dorien
***
Éjszaka nagyon nem bírtam aludni. Egyrészt tök kényelmetlen volt az ágy, másrészt összevissza hülyeségeket álmodtam. 8-kor arra ébredtem, hogy Sophie felkelt, természetesen ezzel engem is felébresztve.
- Minek kelsz ilyen korán? - kérdeztem suttogva.
- Felébredtem, és kész.
- Nyugi nem kell suttogni, már én is felébredtem miattatok.- szólalt meg Jack nem túl vidáman
- Na akkor fel is kelhetünk. Sophie, mész a fürdőbe?
- Persze. Nora, te itt is átöltözhetsz. Jacket biztos nem zavarná.
- Haha. Inkább menjél öltözni!- szólalt meg Jack álmosan- Mennyi az idő?
- 8 óra. Este mikor feküdtünk le?
- Szerintem nem feküdtünk le. Arra biztos emlékeznék.- mondta röhögve Jack.
- Milyen vicces valaki.
- Szerintem 1 körül.
- Na az még nem olyan vészes.
- Átgondoltad a dolgokat?- kérdezte.
- Mit kellett volna átgondolni?- néztem rá csodálkozva.- Nekem már tegnap is egyértelmű volt. Azt hiszed nemet tudok neked mondani?
- Reméltem, hogy nem.- mosolyodott el.
Sophie jött vissza a fürdőből, majd rám nézett:
- Mész?
- Persze.
- Addig mi jól kibeszélünk téged.
- Húú, nagyon megijedtem.
Amikor visszaértem Jack állt a szoba közepén egy szál alsógatyában. Ránéztem, és alig bírtam ki, hogy ne maradjon tátva a szám. Végül csak ennyit kérdeztem:
- Sophie?
- A konyhában. Csinálja a reggelit.
- Megyek, segítek neki.
Ahogy a konyhába értem Sophie rögtön kíváncsiskodni kezdett:
- Végre kettesben vagyunk. Mesélj, mi volt tegnap?
- Nem biztos, hogy annyira el akarom mesélni.
- Ne csináld már, én vagyok a legjobb barátnőd.- méltatlankodott.
- Oké. Jack megkérdezte, hogy járunk-e.
- És?
- Szerinted mit mondhattam volna?
- Na és Judd?
- Megbeszélték a dolgot.
- De jó neked. Pedig már arra gondoltam, ha te összejössz Juddal, akkor majd marad nekem Jack.
- Ne is álmodj róla! Jack az enyém.
- Miket hallok itt.- lépett be ekkor hirtelen Jack.
- Héé. Hallgatózni nem ér.
- Olyan édes vagy, amikor főzöl.- mondta Jack, majd megölelt. Erre már Lily és Ben is megjelent a konyhában.
- Milyen aranyosak vagytok!- mondta Lily.- Igazán nem kellett volna.
- Na majd én megterítek.- szólalt meg Jack.
Reggeli közben sokat hülyéskedtünk. Jackről és rólam semmit nem kérdeztek, de persze mindent tudtak.
- Na ma mit akartok csinálni?- kérdezte Ben.
- Szerintem Norát és Jacket hagyjuk kettesben, mi hárman is jól elleszünk.- mondta Lily.
- Milyen kedvesek vagytok.
Gyorsan bementem a fürdőbe, felraktam egy szolid sminket, és már kész is voltam.
- Na indulhatunk?- kérdezte Jack, majd megcsókolt.
- Hova megyünk?
- Üljünk fel a London Eye-ra! Olyan gyönyörű onnan a kilátás.
- Benne vagyok.
Fél órát ültünk az óriáskeréken, ami fantasztikus volt. Igazából Jackkel végigbeszélgettünk az egészet, de azért a kilátásra is próbáltam odafigyelni. Mikor kiszálltunk Jack megszólalt:
- Nem vagy éhes? Ehetnénk valamit!
- Oké. Van valami ötleted?
- Van itt a közelben egy kínai étterem. Mit szólsz hozzá?
- Rendben. Menjünk!
Ebéd után nem igazán volt kedvem sétálgatni, így leültünk egy padra.
- Kérdezhetek valamit?- szólalt meg Jack.
- Persze.
- Nagyon szarul érezted magad múltkor a döntő után?
- Szerinted? Mindketten megharagudtatok rám. Nem volt túl jó érzés.
- Sajnálom. De akkor tényleg nagyon kiborultam.
- Hanyagoljuk ezt a témát! Az az igazság, hogy fázom.
- Na ez jó kis témaváltás volt.- röhögött Jack.- Eszembe jutott valami. Segítesz egy kicsit?
- Miben?
- Ajándékot kéne vennem a húgomnak, Izzynek.
- Persze, szívesen.- pattantam fel.- Hova menjünk?
- Valami karkötőt szeretnék neki.
- Okés. Akkor menjünk be a plázába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése